Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 5.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2026. 02. 01

Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 5.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2026.02.01.

[1] A szervezeti és működési szabályzat az önkormányzati működés egyik legfontosabb alapdokumentuma, melynek időtállónak, és megfelelően kimunkáltnak kell lennie. A rendeletalkotás célja az önkormányzat belső struktúrájának, egyes szerveinek, illetve szervezeti egységeinek egymáshoz való viszonyának, a szervezeti egységeket megjelenítő természetes személyek feladat- és hatáskörének megállapítása.

[2]1 Gara Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gara Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 6522 Gara, Kossuth Lajos utca 62.

(3) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja https://gara.hu .

(4)2 Az önkormányzat jelképei az önkormányzat címere és zászlaja.

2. Az önkormányzat önként vállalt feladatai, a képviselő-testület összetétele, a polgármesterre átruházott hatáskörei

2. §3 (1) A képviselő testület a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körében kötelezően ellátja:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés;

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás;

5. környezet-egészségügy;

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

10. helyiséggazdálkodás;

11. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

12. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

14. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

15. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

16. sport, ifjúsági ügyek;

17. nemzetiségi ügyek.

(2) A képviselő-testület önként vállalt feladatként határozza meg különösen a garai székhelyű önszerveződő közösségekkel történő együttműködést, valamint tevékenységük támogatását, és a helyi kitüntetések adományozását.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott, vagy további önként vállalt feladatról az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.

3. § (1) A képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő.

(2) A képviselő-testület működése során a „Gara Községi Önkormányzat” feliratú, Magyarország címerével ellátott bélyegzőt használja.

(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testületnek a Pénzügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatásköreit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. A képviselő-testület ülésének összehívása

4. § (1)4 A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente kilenc ülést tart.

(2)5 Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, elektronikus vagy papír alapon írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(3) A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), valamint az önkormányzat honlapján a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra hozza.

(3a)6 A (2) és (3) bekezdést a képviselő-testület alakuló ülésére is alkalmazni kell.

(4)7 Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet. A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefon, elektronikus levél útján – a napirendi pontok megjelölésével – a képviselők értesítésétől számított egy órás határidővel – is összehívható. Az összehívásról feljegyzést kell készíteni.

(5)8 A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tevékenységi körükben érintett, garai székhellyel bejegyzett önszerveződő közösségek képviselőit:

a) Beteszda (Segítségnyújtás Szükségben) Alapítvány;

b) Együtt Garáért Egyesület;

c) Gara Községi Sportegyesület;

d) Garai Nimród Vadásztársaság;

e) Garai Székelykör Egyesület;

f) Jelenünkért és Jövőnkért Alapítvány.

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester, illetve az előterjesztő szükségesnek tartja.

(7)9 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti.

4. Közmeghallgatás

5. § (1) Évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást kell tartani. Közmeghallgatás tartható, ha az ügy tárgyának megjelölésével bármelyik képviselő ezt írásban kéri.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét, továbbá a közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló rendes ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3)10

(4) A közmeghallgatáson való hozzászólás szabályaira a 9. § (1) és (11) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

5. Előterjesztések

6. § (1) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a

a) a képviselő,

b) a polgármester,

c) a Bizottságok,

d) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,

f) a jegyző.

(2) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre. A szakmai és törvényességi vizsgálatot a jegyző végzi.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az előterjesztéseket a képviselőknek elektronikus úton és papír alapon; a zárt ülésen tárgyalandó ügyek anyagát a nyilvános ülésen tárgyalandó ügyek anyagától elkülönített módon, elektronikus úton és papír alapon kell eljuttatni. Halaszthatatlan esetben, vagy rendkívüli ülés okán a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Az írásba foglalt előterjesztéseket az ülésnap előtt legalább három nappal kell továbbítani a képviselőknek.

(5) Kizárólag írásban terjeszthetők elő

a) a képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek;

b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek.

(6) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és indokolják a döntést.

b)11 A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott döntési javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(7) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.

(8)12 Ha jogszabály bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy a Bizottságok írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.

6. A képviselő-testület ülései, tanácskozási rendje

7. § (1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek havi időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(3)13 A munkaterv tartalmazza az ülésekre javasolt napirendi pontokat.

8. § A képviselő-testület által meghatározott, éves munkaterv szerinti rendes üléseken túl rendkívüli ülést kell tartani, ha a polgármester megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség.

9. § (1) A nyilvános ülésen, közmeghallgatáson megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el, az ülés rendjét nem zavarhatják.

(2) Rendes ülésen napirend előtt a képviselő-testület bármely tagja legfeljebb három perc időtartamban felszólalhat a napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely az általános szabályok alapján napirendre tűzhető, indítványként, képviselői kérdésként vagy felvilágosítás kérésként terjeszthető elő.

(3) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.

(4) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek – melyek az ülés meghívójában nem szerepelnek - sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indoklásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 1500 óráig a polgármesternél nyújthatók be. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján vita nélkül dönt a napirendről, a lejárt határidejű határozatokról, a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, és a saját hatáskörben hozott döntésekről adott tájékoztató elfogadásáról.

(7) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(8) A napirendi pont megvitatása előtt az előterjesztő az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előterjesztőnek a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(9)14 A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.

(10) Valamely napirendi pont tárgyalása során a polgármester bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.

(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendi ponthoz hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc.

(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(13)15 A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja, és szó szerint ismerteti a döntési javaslatot.

10. § Azoknak a napirendi pontoknak a tárgyalásán, amelyeken a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, a zárt ülés megtartását bármely képviselő, a polgármester vagy a jegyző indítványozhatja.

11. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb egy perc.

(2)16 Ügyrendi kérdésnek, észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, így különösen

a) a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

b) sürgősségi indítvány napirendre tűzésére, vagy napirendre tűzésének megtagadására vonatkozó javaslat,

c) a szavazás módjára vonatkozó javaslat,

d) napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására vonatkozó javaslat.

(3)17 Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

7. Az ülés rendjének fenntartása

12. § (1) A képviselő-testület ülése rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében

a)18 figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,

b) rendre utasítja azt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót,

d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,

e) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

8. Döntéshozatal

13. § (1) A szavazás történhet nyílt szavazással, kézfelemeléssel, vagy titkos szavazással, hagyományos módon, szavazólap és urna igénybevételével.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történhet.

(3)19 Név szerinti szavazást kell tartani jogszabályban meghatározott esetben.

(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik akik „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.

(5) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket eseti, háromfős szavazatszámláló bizottság látja el. A szavazólapok elkészítéséről, a szavazás lebonyolításáról – a jegyző közreműködésével – a szavazatszámláló bizottság gondoskodik. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A külön jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

14. § (1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először az „igen”, majd „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

15. § Minősített többség szükséges:

a) a négymillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvételéhez,

b) a négymillió forint értékhatárt meghaladó, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez.

16. § Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést tizenöt napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.

9. A képviselő-testület döntései

17. § (1) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.

(2) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

18. § (1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a jegyző készíti elő. Az előkészítéssel külső szakértő is megbízható. A megbízásról a Képviselő-testület határozatban dönthet.

(2) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a jegyző folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(3) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a megadott elektronikus levélcímen.

(4) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(5) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(6) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a jegyző lakossági fórumot szervezhet.

(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az átmeneti gazdálkodásról, a költségvetésről vagy annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) az önkormányzat részére nyújtott állami vagy európai uniós, továbbá nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásról szóló rendelet-tervezetet,

c) helyi adóról szóló vagy más, egyoldalú – ellenszolgáltatás nélküli – fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelet-tervezetet,

d) a rendkívüli ülés napirendjén szereplő rendelet-tervezetet,

e) a sürgősségi indítványként előterjesztett rendelet-tervezetet,

f) a kizárólag magasabb rendű jogszabály kötelező végrehajtását szolgáló rendelet-tervezetet, amennyiben a végrehajtás kizárólag egyféle módon lehetséges,

g) a törvényességi felhívás végrehajtására készített rendelet-tervezetet, kivéve, ha a törvényességi felhívás törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának jelzése miatt került kiadásra,

h) azon rendelet-tervezetet, melynek tárgyára tekintettel külön jogszabály ír elő véleményeztetési, egyeztetési kötelezettséget.

19. § (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

20. § (1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2)20

(3)21

(4) A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, a határozatról értesítendők körét.

(5) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.

(6)22

10. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

21. § (1) A képviselő-testület üléséről az ülést követő tizenöt napon belül kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az aláírások mellett az önkormányzat bélyegzőlenyomatával is el kell látni.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) az ülésre szóló meghívót,

b) az írásos előterjesztéseket és azok mellékleteit,

c) az ülésen elfogadott rendeletet,

d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,

e) az aláírt esküokmányt,

f) a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,

g) a jelenléti ívet.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyző köteles megőrizni, s évente, mellékleteivel együtt beköttetni.

(4)23 A jegyzőkönyvek és mellékleteik – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – nyilvánosak, hivatali időben a jegyzőnél - a Garai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén - megtekinthetők.

11. A települési képviselő

22. § (1) A képviselő

a) olyan magtartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,

b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,

c) jogainak védelem érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,

d) az e rendeletben foglaltak szerint kérheti hozzászólásának vagy a hozzászólásához kapcsolódó napirendi pontnál elhangzott hozzászólások szó szerinti jegyzőkönyvezését,

e) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

f) legkésőbb a képviselő-testületi vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával bejelenteni, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.

(2) A képviselő-testület, ha később bármely formában tudomást szerez arról, hogy a képviselő személyes érintettségének bejelentését a döntéshozatal előtt elmulasztotta, jegyzőkönyvbe foglalva, formális határozatban állapítja meg a képviselő személyes érintettségét az adott döntésnél, és azt, hogy a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület e határozatában a szavazás megismétléséről vagy az érintett döntés hatályon kívül helyezése mellett a napirendi pont újratárgyalásáról is dönthet, illetve a döntést változatlan formában hatályában tarthatja.

12. A képviselő-testület bizottságai

23. § (1)24 A képviselő-testület az önkormányzati gazdálkodás felelős ellenőrzésére, ügyrendi, és szociális kérdésekre, háromfős Pénzügyi és Szociális Bizottságot választ. A Pénzügyi és Szociális Bizottság elnökét és egy tagját a képviselők közül kell választani. A Pénzügyi és Szociális Bizottság főbb feladatai a törvényben meghatározottakon túl a következők:

a) véleményezi az önkormányzati intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését;

b) véleményezi az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait;

c) javaslatot tesz a polgármester egyéb juttatásaira az illetmény és a költségtérítés kivételével;

d) kezdeményezésre lefolytatja a jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárást;

e) kivizsgálja a polgármester, a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapításával kapcsolatos kezdeményezést és erről jelentést készít a képviselő-testületnek;

f) véleményezi a települési szociális ellátásokkal, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokkal kapcsolatos előterjesztéseket

(2)25 A képviselő-testület a településfejlesztéssel kapcsolatos kérdések véleményezésére háromfős Településfejlesztési Bizottságot választ. A Településfejlesztési Bizottság elnökét és egy tagját a képviselők közül kell választani. A Településfejlesztési Bizottság főbb feladatai a törvényben meghatározottakon túl a következők:

a) javaslatot tesz az épített- és természeti környezet védelme érdekében megtehető intézkedésekre, elősegíti az ehhez kapcsolódó programok megvalósítását. Javaslatot tesz a fejlesztési és felújítási feladatok költségvetésbe történő beállítására;

b) véleményezi a település gazdasági-, társadalmi-, kulturális-, sport- és ifjúsági fejlesztéseire vonatkozó, a lakosság életminőségét javító intézkedéseket;

c) köztisztaság, környezetvédelem figyelemmel kísérése, ennek keretében faluszemlét kezdeményezhet, melyet követően értékeli a lakóhely környezeti állapotának alakulását

d) javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására,

e) véleményezi a közterület elnevezésre vonatkozó javaslatot,

f) figyelemmel kíséri a megrendezésre kerülő ifjúsági- és diákrendezvényeket, valamint önkormányzati rendezvényeket,

g) véleményezi a közneveléssel kapcsolatos intézkedéseket,

(3) A bizottság elnökére, tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(5)26

13. A polgármester

24. § A polgármester

a) tisztségét főállásban látja el;

b) illetményére a Pénzügyi és Szociális Bizottság tesz javaslatot;

c) képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

ca) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

cb) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásából adódó feladatokat,

cc) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

cd) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

ce) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

cf) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

cg) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;

14. Az alpolgármester

25. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3)27

15. A jegyző

26. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátása során

a) a szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél vagy a működés során jogszabálysértést észlel;

c) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről;

d) vezeti a képviselő-testület közös hivatalát, megszervezi annak munkáját;

e) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

f) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2)28 A jegyző tartóstartós akadályoztatása, vagy a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén Gara Község polgármestere és Bácsszentgyörgy Község polgármestere a Garai Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselőjének megbízásával gondoskodik.

16. A Közös Önkormányzati Hivatal

27. § (1) Gara Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bácsszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 14. napjával az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi nemzetiségi önkormányzatok feladat-ellátásának segítésére Garai Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: GKÖH) elnevezéssel költségvetési szervet alapít és tart fenn.

(2) A GKÖH előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg az önkormányzatok igazgatás szerve. A működéséhez, fenntartásához szükséges előirányzatokat az önkormányzatok közösen határozzák meg.

(3) A GKÖH az érintett önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik és látja el feladatait.

17. Az önkormányzat vagyona

28. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával, a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban, külön rendeletben állapítja meg.

18. Az önkormányzat költségvetése

29. § (1) A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozása, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletében állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét – az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a jegyző készíti elő és az intézményekre vonatkozóan egyezteti az intézményvezetőkkel. Az előterjesztést a Pénzügyi és Szociális Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi, a polgármester a Pénzügyi és Szociális Bizottság véleményét is csatolva terjeszti azt a képviselő-testület elé.

(5) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.

19. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

30. § (1) A képviselő-testület folyamatos tájékoztatási kötelezettség mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy a jogszabályok előírásainak figyelembevételével az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy államilag garantált értékpapír portfoliójú nyílt végű alap szolgáltatásának igénybevételével történő befektetéséről saját hatáskörében döntsön.

(2) Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek hat hónapot meghaladó időtartamú lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület dönt.

31. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a GKÖH látja el. A GKÖH ezzel összefüggő feladata különösen:

a)29 a nemzetgazdasági miniszter által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi jelentést, s megküldi a Magyar Államkincstár vármegyei igazgatósága részére,

b) a jogszabályok előírása szerint elkészíti a költségvetési hozzájárulások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatások igénylését és elszámolását,

c) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

d) gondoskodik az intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről.

20. Az ellenőrzés

32. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést a Pénzügyi és Szociális Bizottsággal történt véleményeztetést követően jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.

21. Együttműködési elkötelezettség, az együttműködés keretei

33. § (1)30 Az önkormányzat feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal, vármegyei önkormányzattal, nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.

(3) Gara Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak a tagja:

a) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás

b) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

c) Gara-Hercegszántó-Nagybaracska Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás

d) Felső-Bácskai Térségi Főépítészi Társulás.

22. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

34. § (1) Az önkormányzat a jegyző és a GKÖH útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján

a) a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;

b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.

(2)31 A jegyző a nemzetiségi önkormányzat működése tekintetében is ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket képviselő-testület működésével kapcsolatosan ellát, illetve közzéteszi a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló határozatát.

(3) A GKÖH köteles a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő ügyviteli, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátni.

23.32

35. §

24. Záró rendelkezések

36. §33

37. § Ez a rendelet 2025. március 1-jén lép hatályba.

38. §34 Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 2/2025. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

Gara Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1.35 Az átmenetileg szabad pénzeszközök – hat hónapot meg nem haladó időtartamú – lekötése vagy befektetése,

2. Eseti jellegű rendkívüli települési támogatás,

3. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás,

4. Temetési költségek mérséklésére nyújtott települési támogatás

5. Köztemetés

6. Karácsonyi támogatás

7. Karácsonyi élelmiszercsomag

8. Szociális tüzelőanyag támogatás

2. melléklet a 2/2025. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

Gara Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által a Pénzügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök

1. Időszakos jellegű rendkívüli települési támogatás

2. 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy települési támogatása

3. melléklet a 2/2025. (II. 5.) önkormányzati rendelethez36

Gara Községi Önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolása

SZÁMA

MEGNEVEZÉSE

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013210

Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013320

Köztemetés- fenntartás és – működtetés

013340

Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

031030

Közterület rendjének fenntartása

041140

Területfejlesztés igazgatása

041232

START munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041234

Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)

045120

Út, autópálya építése

045140

Városi és elővárosi közúti személyszállítás

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

061020

Lakóépület építése

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063020

Víztermelés, - kezelés, - ellátás

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület – kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

072312

Fogorvosi ügyeleti ellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság- egészségügyi gondozás

074040

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

074051

Nem fertőző megbetegedések megelőzése

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041

Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045

Szabadidősport – (rekreáció sport-) tevékenység és támogatása

082044

Könyvtári szolgáltatások

082091

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093

Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094

Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035

Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042

Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

104060

A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán
1

A [2] preambulumbekezdés a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § (4) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

4

A 4. § (1) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 4. § (2) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 4. § (3a) bekezdését a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

7

A 4. § (4) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 4. § (5) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 4. § (7) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

10

Az 5. § (3) bekezdését a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 6. § (6) bekezdés b) pontja a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 6. § (8) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 7. § (3) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

14

A 9. § (9) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 9. § (13) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 11. § (2) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

17

A 11. § (3) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

18

A 12. § (2) bekezdés a) pontja a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

19

A 13. § (3) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

20

A 20. § (2) bekezdését a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 20. § (3) bekezdését a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 20. § (6) bekezdését a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 21. § (4) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

24

A 23. § (1) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

25

A 23. § (2) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

26

A 23. § (5) bekezdését a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 25. § (3) bekezdését a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 26. § (2) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

29

A 31. § a) pontja a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 33. § (1) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 34. § (2) bekezdése a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

32

A 23. alcímet (35. §-t) a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 36. §-t a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

34

A 38. §-t a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.

35

Az 1. melléklet 1. pontja a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

36

A 3. melléklet a Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.